" Éjfél után a neved suttogom halkan... "

Mikor megkérdezik, hogy vagyok.. Erőtlenül mosolygok egyet, és csak annyit mondok, hogy jól. De valójában itt belül össze vagyok zuhanva. Minden nap hatalmas erőfeszítés, hogy felkeljek.. Hogy próbáljam élvezni az életet.. De mikor egyedül vagyok.. Újabb és újabb sírógörcsök törnek rám. Azt hiszem kezdem belátni, hogy belezúgtam.. Nem tudom, hogy ez rossz vagy jó-e, csak azt tudom, hogy jelenleg fáj. Aztán ki tudja mi lesz..