" Én hagylak menni... "

Milyen jó is volt a tegnapi nap, amikor nem gondoltam Ő rá. De rájöttem valamire. Most jutottam el oda, hogy végleg belefáradtam. Ha ennyire menni akar, menjen. Eszébe jutok én még anélkül is, hogy itt kiteszem szívem, lelkem érte. Persze.. szeretem. De ez nem fog most már befolyásolni és harcra késztetni. Ez már régen kevés.. Tudom, hogy idő kérdése, és ő fog engem megkeresni. És Ő az, akinek soha nem lesz késő. Nem lesz késő, de én nem fogom többé keresni..