2010. december 28., kedd

Pár hónappal ezelőtt elítéltem valakit.. nem írom le, hogy miért.. =) De már rájöttem, hogy tévedtem. Átélem ugyanazt, amit ő.. de magamat nem ítélem el, mert azt mondom: nem számít. Megértettem ennek az embernek a gondolkodását, és azt hiszem, hogy most én is így gondolkodom. Talán engem is elítél valaki.. Akkor ő még nem tudja, hogy ez milyen érzés, és mennyire nem érdekel az ítélete. Mert én érzem át, én tudom milyen, én küzdök érte.. És ezt más nem értheti, csak aki már átélte..



Amúgy meg betegen fekszem itthon.. mandulagyulladás.(Y) Ha még egy lesz, ki kell venni.. :S

2010. december 25., szombat

Fel kell ébredni

Annyira jó, mikor az ember szépet álmodik. De utána felébredni már nem olyan jó, csak az emlék marad és a remény. Ma reggel nagyon nehéz volt felkelnem. Az eső kopogtatott az ablakomon, erre ébredtem abból a gyönyörű álomból. Mikor éreztem az Ő ölelését, biztonságát, szeretetét. De az az ölelés nem csak a képzeletemben létezik. Ugyanazt az ölelést éreztem, amit a valóságban. Aztán felébredtem.. de még most is érzem a szomorúságot, mert annyira szeretném, ha tényleg úgy lenne ahogyan az álmomban. De már nem annyira elérhetetlen, mint egy héttel ezelőtt gondoltam.. Szóval remélem megvalósul ez az álom.. :)♥

=)

Az élet nem egy rossz álom.. Sokszor annak tűnik, de valójában nem az. A nehéz pillanatok azért vannak, hogy a boldog pillanatokat még szebbnek lássuk.. illetve a következő rosszat, erősebben vészeljük át. Mindig azt mondják, hogy milyen jó a kisgyerekeknek, hogy még nem érzik ezeket a fájdalmakat. De valójában születésünk pillanatától élünk. Már 1 évesen is érnek fájdalmak. Mikor összetörik a játékod, mikor elesel, pedig már olyan sok lépést tudtál megtenni két lábon. Igazából később is ezek a fájdalmak érnek. Csak éppen nem a játékodat törik össze, hanem a szíved; és ugyanúgy elesel, csak nagyobb lesz az ütés, ezáltal a fájdalom is megnő. De a rossz után jó jön.. ezért mindenkinek át kell élnie a fájdalmat, hogy utána boldogság kövesse..

2010. december 24., péntek

A tegnapi hullámvölgy tényleg csak egy próba volt. Ma mosollyal az arcomon keltem, s éreztem, hogy valami történni fog. Történt is.. Azt nem mondhatom el, hogy mi. De most felhőtlenül boldog vagyok! =)
Most megyek karácsonyfát díszíteni. Boldog Karácsonyt Mindenkinek! ♥♥

2010. december 23., csütörtök

Két ellentétes érzés egyszerre.. hogy lehet ez?

Ma egy felejthetetlen buliban volt részem.. X-faktor az arénakoncert. Nagyon jó volt, énekeltünk, nevettünk, egyszerűen boldogok és felszabadultak voltunk. Még most is azok vagyunk.. de.. az élet nem ilyen felhőtlen..

Azt kérdezem, miért? A választ talán magam is tudom, csak nem értem. A válasz az, hogy túl sokat vártam és akartam. De nem értem, mert én csak Őt szerettem volna mindennél jobban. De úgy látszik Ő annyit ér, hogy nálam jobbra van szüksége.. Lehet, hogy ezt csak én gondolom így, mert a sors akaratát így fogom fel. Lehet, hogy valójában ez csak egy próbára tétel, hogy Ő tényleg olyan fontos-e nekem, hogy emésszem magam és ne tudjak túl lépni. Ha erre volt szükség, tessék most itt van. Nem akarok látni, hallani senkit. Nem akarom, hogy lássanak, halljanak. Csak egyszerűen szeretnék magamba borulni egyedül, magányosan. Ez tenne most jót. De nem tehetem, hiszen holnap Szenteste. Mindenki ég a karácsonyi lázban, sütnek, díszítenek, ajándékot csomagolnak. Én is így fogok tenni. De ha vége van karácsonynak, szükségem van egy olyan estére, amikor mindent higgadtan, egymagamban átgondolhatok, ha kell sírok, ha kell nevetek. Akarom tudni, hogy mennyi szenvedést bírok még ki Érte, és ezt mind csak magamtól tudhatom meg. De vajon ő is gondol rám? Gondol rám mielőtt elalszik..? mikor felkel..? ha meghall egy szép dalt..? mikor boldog és szeretné megosztani valakivel..? mikor szomorú és szeretné, ha valaki megvigasztalná..? Erő és kitartás. Ez a kettő van bennem. Kell erő, hogy elviseljem ezt az egészet. És kell kitartás, hogy az erőm az idő múltával egyre csak nőjön és hogy türelemmel tudjam várni életem egyik legszebb pillanatát: hogy vele lehetek.

2010. december 22., szerda

Bizonytalanság...

Bizonytalannak lenni a legrosszabb dolog.. Ha biztos vagy benne, hogy nem, akkor mersz álmodozni, mert tudod, hogy úgyse fog valóra válni. Ha biztos, nem kell álmodnod, mert az a valóság lesz. De ha bizonytalan vagy... nem mersz álmodni, mert félsz, hogy csalódni fogsz. Pedig milyen szép, mikor az álom valóra válik. De ha nem, akkor a fájdalom sokkal nagyobb, mint az öröm lenne. Mert ha álmodozol, bele éled magad.. Ha beleéled magad, elhiszed.. És ha elhiszed, semmi nem állíthat meg. Még az sem, ha rájössz: tévedtél. De te továbbra is csak kergeted azt az álmot, amit sosem érsz el. Persze, merj álmodni. De az álmot, sose keverd össze a valósággal.

2010. december 19., vasárnap

Bekövetkezett, amitől féltem. Azt hiszem, szerelmes vagyok. Mások ettől tökre feldobódnak, hogy úristen meglátom, és remeg a gyomrom. De én most valahogy letört vagyok emiatt.. Ha tudnátok, hogy ki az, megértenétek. De nem tudjátok, ezért azt sem tudjátok átérezni, amit én érzek most. Csak egyre kérlek titeket: szorítsatok nekem.:)♥♥♥

2010. december 16., csütörtök

Hiányzik!!!

Hol a lelkitámaszom? Hol a testvérem? Akihez mehetek, ha bánat ér, ha boldog vagyok, ha valamit rosszul tettem.. Járja a világot nélkülem, de én nélküle nem találom a helyes utat. Mindig csak várom, hogy egy szép napon valaki kopog, és én kinyitom az ajtót, mintha a postás jönne.. és ő áll ott. De ez csak a legszebb álmaim egyike marad..=/

2010. december 14., kedd

Happy *-*

A szívem kiakar törni a mellkasomból, hevesen ver.. azt hiszem, ezt hívják szerelemnek.. :) Találkoztam ma Vele és elképeszőten aranyos volt.. Ilyen érzésem még sohasem volt. Legszívesebben kikiabálnám a világnak, hogy mennyire oda vagyok Érte, de tudom, hogy nem tehetem.:)♥

2010. december 13., hétfő

Ez van...

Úgy látszik, nem tévedtem azzal a bizonyos megérzéssel. Vetélytársra leltem. Nem.. nem ez a jó kifejezés. Én nem látok benne ellenséget, mert tudom, semmi esélye. Ő viszont vetélytársat lát bennem. De van közöttünk egy hatalmas különbség. Engem Ratja kívül nem érdekel semmi. Ezt a lányt pedig minden érdekli Rajta kívül.

2010. december 10., péntek

=/

Miért van az, hogy mindig a legelérhetetlenebb ember kell nekünk? Persze, mindenki mondja, hogy bármi megtörténhet. Csak mikor ezt kimondják, nem gondolnak arra, hogy a BÁRMI szócska alatt nem csak jó dolgokat lehet érteni. Ha én azt mondom bármi, akkor úgy is gondolom. És most tényleg bármi megtörténhet velem. De mindig a szinte lehetetlen szerelem a legizgalmasabb. Talán most kezdem megtapasztalni. Nem teljesen lehetetlen, inkább nem viszonzott. De ha mégis úgy lenne, ahogyan legszebb álmaimban, soha nem engedném el.

Félelem

Tudom, hogy csak azután ítéljünk meg valakit, miután ismerjük. De van valaki, akivel eddig egyszer élőben, egyszer msn-en beszélgettem. És nagyon rossz érzés fogott el. Nem írhatom le, hogy pontosan mi, mert Vele kapcsolatos. Félek, hogy bármit mondhatok, az a lány felhasználja ellenem, akár kapcsolatos az én kis titkommal, akár nem.

A másik félelmem pedig nem csak félelem. Egy valaki tud róla, mert úgy gondoltam, neki el kell mondanom. Csak bekövetkezett az, amitől tartottam. Előítéletei vannak, féltékenység van benne és hasonló dolgok. De nem értem miért. Fordított esetben én nem lennék ilyen sőt, örülnék a boldogságának. De hát az emberek nem egyformák.

----------------------------------------------

Viszont rájöttem valamire. Nem kell szomorkodnom Sanyi miatt. Ha ezt tette, nem volt igaz barát. Bár fáj, de rájöttem, hogy tényleg így van.
"Ne hiányolj senkit a múltadból, okkal nincs benne a jövődben."

2010. december 9., csütörtök

Nagyon boldog.*-*

Annyira felmérhetetlenül boldog vagyok, hogy semmi és senki nem ronthatja el a kedvem. Tényleg senki, még Sanyi sem.:) Szívesen leírnám, mi történt velem, de mivel Vele kapcsolatos, nem tehetem. A lényeg, hogy boldog vagyok és Miatta.:)

Szombaton nincsen suli nekünk.. úgyhogy akik bent szívtok, majd gondolok rátok, miközben 10 körül kiszedem magam az ágyból..:) :P

Vasárnap teleton konceeert.:D 06-91-22-50-22 <-- hívjátok. Koraszülött mentőautóra gyűjtenek. "Neked egy perc az életedből, de másnak az egész életét jelentheti."

2010. december 5., vasárnap

ezvan eztkellszeretni.:)♥

Annyi gondolat kering bennem. Mindig elképzelem "mi van ha...?" De a megnyugtató választ csak ritkán találom meg úgy, hogy el is hiszem.



Rájöttem, hogy miért nem merek senkinek igazán megnyílni. Sanyinak elmondtam az összes gondolatom, érzésem, problémám, boldogságom. De ő ezeket mind a földre dobta, megsebzett. Ezért nem merek senkinek kinyílni.. mert félek, hogy újra ilyen védtelen leszek és kapok még egy ekkora pofont. Azután már nem tudnék felállni és megerősödni. Most még megy.. de később nem menne.
"Igazából attól fáj az ütés, kitől simogatást várnál, és nem adhatod vissza, mert rögtön belehalnál."
Ha visszaemlékszem, érzem ahogy a szavai újabb és újabb szúrásokat ejtettek rajtam. Képtelen voltam visszaadni őket, mert annyira gyengének éreztem magam. És mikor kimondta a búcsúszót, végleg elvesztettem a szívem. De aztán megtaláltam és megerősödtem.

2010. december 4., szombat

=/

Sokat sírtam ma este. Elmondanám, kiadnám magamból. De mivel Vele kapcsolatos, nem tehetem. Annyi dolgot tudnék ide írni, de nem lehet. A félelmeim, a vágyaim, a reményeim. Szeretném úgy az egészet elmondani valakinek, de valamiért nem merem..

2010. november 30., kedd

Összetörve

Mivel nem mondhatom el, hogy ki által talált rám az a furcsa érzés, azt sem mondhatom el, hogy miért van ennyire rossz kedvem. Csak annyit árulhatok el, hogy egy hete szinte remegve vártam valamit. De az a valami ezen a héten nem akkor lesz, mint máskor, így nem találkozhatok vele. Lehet, hogy most túl sokat mondtam, de ki kell öntenem magamból..=/

2010. november 26., péntek

Egyszer volt, hol nem volt...:)

Azt hiszem, újra megtalált az furcsa érzés.. A nevét nem árulhatom el senkinek. Hogy miért? Mert ezen az érzésen a nővérem is átment egyszer, de eddig nem értettem, miért nem szerette / szereti mondani másoknak, hiszen szerette. Tegnap este nagyon boldog voltam, pörögtem, kiabáltam, elmondtam két embernek.. De amikor reggel felkeltem, csak csendesen mosolyogtam, és magamban mondtam: most már értem. Rá kellett jönnöm, hogy nem csak a külseje tetszik és nem az tetszik benne, amit mindenki lát. Mert bár keveset találkozunk, én mégis belelátok. De ami ennél is több, hogy Ő is belém lát. Ugyan nem értem miért, de nagyon erős bennem a remény, a tudat. Van aki azt mondja, hogy ne kergessek hiú álmokat, de van, aki azt mondja, mindent bele! Először nem tudtam, hogy melyik felének higyjek. De most rájöttem: egyiknek se. Azt kell tennem, amit magamban érzek. Magamban bízom meg a legjobban és hiszem, hogy azt kell tennem amit a szívem mellett az eszem is súg. És a két dolog, amit hallok magamban, teljesen megegyezik.


A halk boldogság mellett halk zokogás is játszódik bennem. Az egyik barátnőm mondta, hogy tegnap találkozott Sanyival. Örültem, hogy végre valakitől megkérdezhetem, hogy van. De mielőtt kibukott belőlem a kérdés, Kitty mondott valamit: megkérdezte Sanyit, hogy miért vesztünk össze, mert az ő szájából is hallani akarta. A válasz ez volt: valami hülyeségen, de nem nagyon érdekel. Ezzel végleg a sárba tiport, és végleg a tudomásomra adta: hiába reménykedem. Csak ezt nagyon nehéz felfognom. Nem vagyok képes megérteni, hogy az életem nélküle folytatódik. A legjobb barátom nélkül.

‎"Nem az az igazi fájdalom amitől könnyes lesz a szem, hanem az mit magunkban hordunk,titokban csendesen!" =/

2010. november 22., hétfő

ELEGEM VAN!!!

http://www.youtube.com/watch?v=25Pwu13oU2c <-- ritkajoo.*-*♥

Annyira szánalmas vagy, hogy az már el se mondható.;) Elegem van belőled, hogy csak olyan kell, ami nekem van, pedig te magad is tudod, hogy olyanod soha az életben nem lesz. Mellesleg az állítólagos egyik legjobb barátnőmet is ellenem fordítod.. tudok hozzá gratulálni.;) (Y)


Még mindig nem tettem túl magam a legjobb barátom elvesztésén.. pedig holnap lesz egy hónapja.. hiányzol nagyon..=/ És tudod miért? mert.. "Az a fiú - aki esküszöm különleges volt! - pont ugyanolyan lett, mint a többi." Reménykedem benne, hogy ez csak átmeneti állapot.. ha rá gondolok, mindig magam alatt leszek.. vagy elég csak meghallanom azt a dalt, amit mindig hallgattam, mikor nézeteltérésünk volt..=/ I miss you.♥

2010. november 19., péntek

Az előző bejegyzésemet egy kicsit átalakítom. Van 3ember, akiknek bármit elmondhatok, nem félek tőlük. Juhász Brigitta, Paulovics Kitty, Ferancz Fanni nagyon szeretlek titeket.♥♥♥♥
Persze vannak olyan emberek, akiknek nem azért nem mondok el valamit, mert nem bízom bennük.. Hanem mert ismerik azt az embert/embereket, akikkel problémám adódik. Ancsi.♥ Tilda.♥ Robi.♥ Szandi.♥ Viki.♥ Reni.♥ Roxi.♥ Dávid.♥ Bence.♥ Merci.♥

Szerdán voltam X-faktor koncerten.*-* Tomi emlékezett rám és tök sokat nevettünk meg rám mosolygott a koncert közben is.*-* Csabi előrehátra mozgatta a csípőjét, miközben az üvegre volt tapadva.*-* Nagyon joovolt.*-* És jövőhét szerdán ujra Roxival, Grétivel, Edittel.;)♥

Tegnap kihúzták a fogam.:S Nagyon fáj.:S Alig tudok enni valamit.:S Remélem szerdára nem fáj már így.=/

"Mindig az az erősebb, aki nem tombol, hanem mosolyog." <-- ez igaz. De Sanyi.. soha ne tudd meg, hogy mekkora erőfeszítés kell nekem ehhez.. Minden nap abban reménykedem, hogy kibékülünk és egyszer még mondhatom neked: szeretlek Bátyus! ♥

http://www.rtlklub.hu/xfaktor/video/105787

2010. november 18., csütörtök

Elveszve

Olyan érzésem van, mint aki el van vesze ebben a világban.. mióta összevesztem Sanyival, szinte mindent magamba kell fojtanom. Lehet, hogy bennem van a hiba, de senkinek nem merek úgy megynyílni, mint ahogy neki mertem. Bármit elmondhattam neki, nem féltem semmitől. Most bárkihez fordulnék, félek megnyílni. Olyan, mintha esnék lefelé, de a kezeket, amik utánam nyúlnak, nem érem el.=/

2010. november 14., vasárnap

jóókedv.;)

Anyut ma megleptük.. elvittük őt egy X-faktor koncertre. Tökjól elterveztünk mindent, mire kiderült, hogy csak a kiesettek lépnek fel..:') De a lényeg, hogy így is nagyon örült neki.:D De azért kitaláltuk, hogy szerdán elmegyünk a klubkoncertre.*-* Én és nővérem nagyon várjuk már, meg persze anyu is.:D

Ahol ma a koncert volt, ott volt az eddigi tánctanárom.. gondolom fellép valaki mögött. De most nagyon megutáltam. Tegnap bejött a Zoli edzésére is, mert azt kell tanítani a volt csapatomnak, amit mi tanulunk. És rám nézett, aztán minden köszönés nélkül átment a terem másik oldalára.. hát köszönömszépen, kedvességed határtalan.;) (Y)

Barbi elfelejtett utána kérdezni, hogy van-e olyan fiú a táncsuliba, akinek nincs párja..:') De múltkor azt mondta, hogy most nem fogja elfelejteni.. remélem tényleg nem.:D

Sanyival még azóta sem békültünk ki.. De nem bennem van a hiba. Van egy barátnőm, aki szintén jó barátságban volt vele.. Ő mondta, hogy szerinte is nagyon megváltozott, és hogy ő se kíváncsi az ilyen fajta viselkedésére.. Tehát nem vagyok egyedül..

2010. november 10., szerda

Emlékek

Emlékszem, amikor Sanyival megismerkedtünk és tök sokat voltunk lent. Emlékszem, amikor télen órákig szánkóztunk és megkérdezte, hogy ki a legjobb fiú barátom.. én azt feleltem, hogy "Te." erre a válasza az volt, hogy reméltem.. Emlékszem, amikor azt mondta: úgy szeretlek, mintha ha húgom lennél.. ekkor váltunk testvérekké.. Emlékszem, amikor együtt mentünk karácsonyi ajándékokat vásárolni.. Emlékszem, amikor karácsonykor megajándékoztuk egymást.. én egy fénykép keretet kaptam tőle, amiben a kedvenc énekesem képét rakta.. ő egy "Legjobb tesó" felíratú bögrét kapott.. Emlékszem, amikor megkért, hogy menjek el vele az edzésére.. kétszer is.. és olyan jókat nevettünk.. Emlékszem, amikor névnapjára kapott tőlem egy barátságról szóló kiskönyvet.. és nagyon örült neki.. Emlékszem, amikor nyáron jöttem-mentem, de egy találkozásra mindig volt időnk, és tök happy volt minden.. Emlékszem, amikor az utolsó pillanatban hívtam, hogy jöjjön el velem megnézni az Eclipse című filmet.. és jött.. Emlékszem, amikor összevesztünk.. aztán mikor kibékültünk, egymás nyakába borultunk.. Emlékszem, amikor szülinapjára összeszerkesztettem egy képet rólunk, egy fényképkeretbe belegravíroztattam, hogy "Friends forever".. és amikor átadtam neki, annyira örült, hogy vagy háromszor megölelt.. Emlékszem, amikor megkapta az új telefonját és lerajzolt bele.. Emlékszem, amikor azt mondta elvisz az X-faktorba.. annyira örültem, hogy majdnem elestünk, mikor a nyakába borultam.. Emlékszem, amikor a szülinapomon másvalaki ült az ágyán.. éppen csak kijöttem az ajtójukon már sírtam.. de utánam jött és megvígasztalt.. megölelt és bocsánatot kért.. Emlékszem, amikor együtt néztünk műsorokat és csak röhögtünk és röhögtünk.. Emlékszem, mennyire vártuk az X-faktort.. Emlékszem, amikor elmentünk az RTL klub stúdiójába.. és emlékszem, mikor másnap összevesztünk..
Annyi szép emlék.. soha nem felejtem el őket.. remélem te sem..:)
Bár csak egy évig, de ő volt a lehető legjobb barát, akit csak kívánhattam volna..=/
Sírok, mert vége lett.. de mosolygok, amiért megtörtént.. Köszönöm, hogy szebbé tettél az életemből egy évet! :)

2010. október 31., vasárnap

Nem vagyok túl rajta

Kezdtem azt hinni, hogy nem izgat már az, hogy összevagyok veszve a VOLT legjobb barátommal. De látom, tévedtem. Az előbb, amikor jöttünk haza nővéremmel a kutyasétáltatásból, ki volt nyitva az ajtaja. És ott állt. Ami magába véve nem is lenne annyira fájdalmas, sőt... Csak hogy nem egyedül volt. Azzal a lánnyal volt, aki miatt összevesztünk. És ez nagyon szíven ütött. Nem mutatom, de fáj.. :(

2010. október 29., péntek

...

Múlt hét szombaton voltam X-faktorban. Szülinapi ajándékként kaptam a VOLT legjobb barátomtól. Igen... már csak volt. Mert nem ketten mentünk, és a harmadik személynek igencsak tetszik, ezért állandóan hozzászólt. Az akkor még legjobb barátom pedig szinte csak vele foglalkozott. Ezt én észrevettem, ezért feltaláltam magam és ismerkedtem. Másnap azonban nem voltam ilyen boldog. Neki állt feljebb minden, és azt mondta felejtsük el egymást. Nagyon fájt, de rájöttem, hogy nekem ilyen barátra nincs is szükségem. (U)


A tánctanárom nagyon megbántott. Írtam neki múlt hét szerdán, hogy azon a szombaton nem tudok menni. Érkezett a válasz:
Szia! Gondolom valami meccs vagy koncert fontosabb, mint a tánc! :) Jövőhéten ne gyere, mert nem lesz, tudod a három napos szünet miatt. Puszi.
Innentől kezdve én egy percig nem fogok járni az edzésére. Járok felzárkóztató órára, hogy eggyel feljebb léphessek.
Viszont ami nagyon aggaszt, hogy sehogysem tudok magamnak párt találni.. pedig már nagy versenyeznék..=/


Érzem magamon, hogy változom. Ki merek mondani olyan dolgokat, amiket eddig nem mertem. Rájöttem, hogy vannak olyan barátaim, akikre nincsen szükségem... pontosabban két ilyen barátom van..


Eltűnt a kötődés. Megmaradt egy hűséges jóbarátnak. De szeretnék szerelembe esni, boldog lenni.

Bereczki Zoltán - Kerek egész <-- hallgassa meg mindenki. ;)♥

Hát kb. ennyi. Na most megyek rendetrakni..:D

2010. október 20., szerda

Boldooooooog.;)

A tegnapom tökéletes volt.:) Két osztálytársammal odamentünk az Interaktívhoz, Szeleczki Dávid miatt. Tök aranyos volt, beszélgettünk vele és fényképezkedtünk. A lányok többnyire csak ájuldoztak tőle, inkább csak én beszélgettem vele.:D Megkínált cigivel is.. aztán mondtuk, hogy nem cigizünk, erre mondta, hogy helyes, ne is szokjunk rá.:D Nagyon értelmes, azt különösen díjaztam, hogy a szemembe nézett, amikor hozzám beszélt és kérdezgetett rólunk is. Csak sajnos sietnie kellett vissza a Megaházba.:( Aztán ott álltunk három órát. Rajta kívűl ott volt még Horváth Tomi, Gyuri (jóban rosszban. a teljes nevét nem tudom.:P), Fluor, AFC Tomi, Mark, Széles Iza, Dukai Regina, Kustánci Lia, Ada. Mindenkivel van fotó. Fluor rollerjával is pózóltam. Az utolsó félórában annyira fáztunk, hogy nem akartunk tovább várni, amíg kijönnek. Inkább mi mentünk be, bár nem voltunk benne biztosak, hogy nem küldenek ki minket. Megkértük AFC Tomit, hogy küldje ki a Horváth Tomit meg a Gyurit. Kijöttek. Rengeteget hülyéskedtünk. Volt ott két kisebb lány. És Tomi megszólalt poénból: amúgy megdugnálak. (és észreveszi a kislányokat) hoppá. ti ezt nem hallottátok. azt mondtam, hogy meg.. meg.. Gyuri mellettem elordítja magát: megfúrnálak. Tomi: nem. az ugyanaz. meg.. meg.. Barátnőm megszólal: megfognálak. Tomi: igen. azaz. köszi.xDD Lefényképezkedtem a napszemcsijükbe. Gyuri jó ribancosan bepózolt mellém.:P Tomi meg büszke volt, hogy milyen raj vagyok a szemcsijébe.:P És ezek mellé, megismerkedtem 2tök aranyos csajjal. Az egyiket fel is vettem msn-re és tegnap beszélgettünk.:) Felejthetetlen nap volt.:D(L)

2010. október 18., hétfő

Zűrzavar

Tegnap beszéltem vele. Ugyan nem szószerint, de azt mondta, szeret. Hogy milyen fajta a szeretete, azt nem tudom. A mondat, amit írt, felkavart bennem mindent. Mintha a csillagok új helyre költöztek volna az égbolton. Egyszerre vagyok boldog és szomorú. Rájöttem, hogy most nem szabad feladnom. Hogy pontosan mit akarok, azt még nem tudom. De ha találkozom vele úgy, hogy csak Ő és én, biztos tudni fogom. És talán Ő is rájön majd, hogy mit akar...

2010. október 16., szombat

Nagyon fáj, de megéri

Döntöttem. Nehéz és fáj, de így érzem helyesnek. Békén hagyom őket. Ha Ő azzal a másik lánnyal boldog, én maradok csak egy hűséges barát. Nagyon fáj, de van mivel nyugtatni magam. Ha esetleg kiderülne, hogy többet akarok, nem csak szerelmileg veszteném Őt el, hanem barátilag is. És az tényleg leterítene. Lassan, de biztosan újra csak egy kedves jóbarátként tekintek majd rá, ki valaha megmozgatott bennem mindent, de enyém sosem lehetett.

2010. október 15., péntek

Happy.:)

Kezd minden helyrejönni. A kötődés csak erősödik. Főleg a tegnapi nap után, tökéletes volt. De valahogy mégsem jó. Benne minden meg van, amit keresek. Megértő, vicces, megbízható, komoly, az életemet is rábíznám. És a külseje sem az utolsó helyen van. És mindebben az a legszörnyűbb, hogy nem az enyém. Annyit szenvedtem már, s most, hogy az orrom előtt van az, akit keresek, már másé. Amikor össze voltam veszve vele, bár mosolyogtam, de belül nem voltam egész. Mikor kibékültünk, a mosolyom őszinte lett, szívből szólt. Nem akarok belerondítani egy párkapcsolatba, de nekem szükségem van rá. Azzal nyugtatom magam, hogy nem egy lány féltékeny rám, tehát biztos van valami okuk rá. Csak arról az okról nem tudok. De létezik.


Kibékültem a legjobb barátommal. Már az sem érdekel, hogy az állítólagos legjobb barátnőm mit művel. Mert a sötétségben a keze újra rátalált az enyémre, és már nem vagyok egyedül.:)

De mindenekfelett. Boldog Szülinapot Nekem!!! :D

2010. október 10., vasárnap

Egyedül

Erőszakos, hisztis, akaratos. Igen, ez mind az állítólagos legjobb barátnőm. Nem hagyott békén, ezért elmentem vele valahova. Jól éreztem magam, de nem érte meg. Nem érte meg emiatt elveszteni a legjobb barátom bizalmát. Ha nem érzem, hogy bízik bennem, hogy mellettem van, reszketek. Ő sötétben is fogta a kezem vakon. Most elengedte, és nem tudom elmondani, hogy mennyire egyedül vagyok.

"Álomvilág, amiből fel kell, hogy ébredj.
Álomvilág, most vége."
/Megasztár 5 - Álomvilág./

2010. október 5., kedd

Boldogság

Az a fiú, aki újra akar tőlem valamit, nagyon bunkó lett. Egyre jobban fokozódik bennem az ellenszenv iránta.
Viszont az a régi kötődés újra felerősödött. A lelkem legmélyéből jön, és ha akarnék, se tudnék mit tenni ellene. De a helyzet az, hogy nem akarok. Tudom, hogy van esélyem és szeretném végre átadni magam az érzésnek. A meleg érzelemnek, a boldogságnak.

2010. szeptember 28., kedd

Döntés

Az a bizonyos fiú, újra akar mindent kezdeni. Azt mondtam neki, majd holnap válaszolok. De úgy érzem, hogy képtelen vagyok őt már szeretni. A bizalmamat eljátszotta már sokszor, és mindig új lehetőséget kapott. Most nem kap... Döntöttem.

2010. szeptember 21., kedd

Apró életem nagy dolgai

Elég régen írtam. Ez alatt az idő alatt, sok dolog törént velem. Talán a legjobb lesz, ha az elején kezdem.
Összevesztem vele. Akiről azt hittem, hogy az egyik legjobb barátom, felfedte előttem a valódi énjét. Ami nem más, mint egy önimádó-nagyképű-egonagyüzem. Nem mutatom ki senkinek, de valahol bennem ez mégis fáj. Igazából nem érdekel, mert úgy gondolom, hogy ő vesztett el engem, nem pedig fordítva.
De ami ennél jobban aggaszt, a barátnőm viselkedése. Valamikor a földbe tipor, és megbánt. De néha pedig érzékelteti, hogy tényleg szeret, és fontos vagyok neki. Nem tudom már, mit tegyek vele kapcsolatban.
Tudatosultam valamiről. Van egy fiú, akinek egykor tetszettem, és ő is nekem. Hát, most újra akar tőlem valamit. De tőlem már annyi lehetőséget kapott, és mindent eljátszotta, sokszor bántott meg. Beszélgetni hajlandó vagyok vele, de a sok fájdalom miatt, ami ért miatta, már nem tudok neki teljesen megnyílni, és bízni benne.

2010. szeptember 8., szerda

Kötődés

Rájöttem, mit érzek. Ha nem láthatom, vagy ha csak nem beszélhetek vele, nem érzem magam egésznek. Valami nagyon erősen köt hozzá, csak nem tudom mi az. El akarom neki mondani, de nagyon félek, hogy félreért. A horoszkópomban azt olvastam, hogy a mérleg ideális partnere az ikrek. Én mérleg vagyok, ő ikrek. Reméljük ez meg is valósul.=/

2010. szeptember 7., kedd

Miért?

Annyi mindent kell magamba folytanom. Csodálkozom, hogy még nem robbantam fel. Minden nap reggel felkelni, eljátszani, hogy minden rendben. A színjáték könnyű, sokszor magam is elhiszem. De amint egyedül leszek, újra feltörnek belőlem az érzések. Nem mondhatom el a legjobb barátomnak, hogy nagyon fáj, hogy én csak néha jutok eszébe a haverja miatt. Nem mondhatom el, hogy egy bizonyos személy, milyen is valójában. Nem mondhatom el, hogy az egyik legjobb barátom tetszik nekem, mert ezt magamnak se nagyon akarom beismerni. Mindegyikre lenne megoldás. De ha megteszem ezeket, akkor összeveszek a legjobb barátommal, vagy mindenki engem fog köpködni, vagy elvesztek egy nagyon jó barátot. Megtehetném, hogy mindent elmondok, de akkor mélypontra kerülnék. Ha égne a ház, nyugodt lélekkel égnék benne. Csak azt kérdezem, hogy miért? Miért nem lehet az igazságot elmondani? De a választ még keresnem kell.

"Nem mindig könnyű az élet... egyszer nevetsz, egyszer sírsz. Néha már azt hiszik az emberek, hogy bolond vagy... és ilyenkor csak te tudod, mi nyomja a lelked... mások nem látnak beléd. Van, hogy már fel akarod adni, de valami mindig hajt... és nem tudod mi az. Azt akarod, hogy vége legyen... de valahol a szíved mélyén tudod, hogy ennek a rémálomnak sose lesz vége."

2010. szeptember 6., hétfő

Rossz álom

Elegem van, hogy bárhová is lépek a legjobb barátomtól mindig csak azt hallom, hogy nem ér rá, mert találkozik a haverjával. Persze én mindig mindenkit lemondok miatta. De az lehetetlen, hogy ezt egy párszor ő is megtegye. Én elfogadnám ezt, ha nem legjobb barátok lennénk. Bár kezdem azt hinni, hogy ez nem így van... Szeretném az hinni, hogy csak egy rossz álom ez az egész, de képtelen vagyok. Egyre jobban kezdem elhinni, hogy ő már nem az, akit ismertem és szerettem.
"Ördög angyal bőrben.
Dühödten meggyötörten támadsz rám,
Ha nincs kit támadj.
Egyszer tárt karokkal,
Máskor vad haraggal.
Békét tőled meddig várjak még?"
/Idiot Side - Angyali ördög/

2010. augusztus 29., vasárnap

Egyszer volt, hol nem volt...

Kezd minden rendbe jönni, azt hiszem. Kibékültem a legjobb barátommal, a barátnőmmel is nagyjából minden rendben. Tegnap találkoztam a kedvenc együttesemmel. Tökéletes nap volt. Bár azt furcsálom magamban, hogy várom a tanév kezdést. A barátok és a kíváncsiság miatt.
Át lett rendezve a szobám. Így sokkal jobban tetszik.
"És akkor rálépek a gázpedálra.
Elviszlek téged egy szebb világba.
Oda, ahol minden szép és édes.
Oda, ahol az ember mindenre képes."
/Idiot Side - Szebb világ/

2010. augusztus 23., hétfő

Elhagyva

Azt hiszem, ennyi járt nekem. Egy elfeledett legjobb barát vagyok. Talán. Talán nem. Ha annyira szeret, mint én őt, akkor majd észbekap és megkeres. Elhanyagolt, elhagyott. Ez a két érzés fut most végig rajtam, és nagyon fáj. Sokkal fájdalmasabb, mintha egy szerelmet veszít el az ember. Ő egy igazán nagy kincs számomra. Jobban szeretem, mint bárkit. Ha nem kér bocsánatot, és nem keres meg, én se fogom többet. Ha valakit szeretsz, engedd el. Ha menni akar, én nem állok az útjába. Mindenesetre... én mindig úgy foglak szeretni, mint a testvéremet Sebestyén Sándor.:// (L) (U)

2010. augusztus 19., csütörtök

Tévedtem

Miért történik ez velem? Az egyik legjobb barátnőm ilyeneket művelt velem, de ennek a tetejébe még a legjobb barátomban is csalódnom kell. Megbeszéltük, hogy ma átjön. Erre közli velem, hogy elfelejtette és áthívta az egyik haverját. Mindig is tudtam, hogy benne sosem fogok csalódni, úgy látszik tévedtem. Tényleg ezt érdemlem?

2010. augusztus 18., szerda

Elég volt

Nem tudom, meddig bírom még. Megbeszéltük, hogy átjön, nem jött. Megbeszéltük, hogy nálam alszik, de nem fog, mert kitalálta, hogy szeretne mással találkozni. Én már a kifogásait sem hiszem el. Tudom, hogy a barátság alapja az őszinteség és a bizalom, de hogy bízzam meg egy ilyen emberben, aki így a lelkembe tipor? Nem számít neki semmi, csak a saját érdeke. Sokan mondták már, hogy hagyjam az egészet, én ennél jobbat érdemlek. De nagyon szeretem. Lefogadom, most valakivel biztos jól el van, amíg engem mellőz, és hagyja, hogy én szendvedjek. Elegem van.

2010. augusztus 13., péntek

Erre nem számítottam

A szerelmet fontosabbnak tartja, és még aztán neki áll feljebb? Ez már túl lőtt a célon, nagyon is. Úgy viselkedik, mintha nem is léteznék, utána meg, ha én mondok neki nemet akkor már ő van megsértődve. Hát erre aztán komolyan nem számítottam. Én nem is ismerem ezt a lányt. Teljesen megváltozott. Ha valaki két évvel ezelőtt megkérdez, azt felelem: ő a világon a legjobb barátnő. Most már elgondolkodom a válaszon. Talán hallgatnom kéne a legjobb barátomra és hagyni az egészet? Igen, lehet, hogy ez a megoldás. Én már rengeteget kűzdöttem ezért a barátságért és már belefáradtam, hogy csak én teszek valamit.

2010. augusztus 11., szerda

Happy Birthday!

Nagyon boldog születésnapot Farkas Anitának, aki a világ egyik legjobb barátnője!!! :))
Szeretlek Ancsicica.(LLLL)

Csalódott

Csak én gondolom úgy, hogy a barátság a szerelem előtt van? A választ tudom, de jobban esne, ha nem úgy lenne, ahogy mindenki mondja. De így van. Tényleg fontosabb a szerelemnél. De ismerek valakit, aki nem így gondolkozik. Egy fiú miatt van az, hogy amikor átjön csak vele telefonál, egy fiú miatt nem válaszol, amikor tudja, hogy két hétig nem fogunk találkozni, egy fiú miatt msn-en sem ír, csak amikor kedve van. Igaz, hogy még mindig tudunk úgy beszélgetni és hülyülni, mint a fiúja előtt, de akkor is csalódott vagyok. Nem akarom szóvá tenni, mert félek, hogy megbántanám, de remélem észhez tér azelőtt, hogy tényleg szólok neki.:))

2010. augusztus 8., vasárnap

Nyár

Régen írtam, mert nyaralni voltam Balatonfüreden. Családi viták, problémák voltak, de csak nagyon kevés. Az egyik étteremben volt egy nagyon helyes fiú. Versenytáncol, mint én. Örülnék neki, ha nem lenne párja, mert a képek alapján igen jól táncol. És nekem nincs párom most jelenleg. Na mindegy. Most van ennél nagyobb problémám. A kutyám beteg. Nem megfázás vagy hasonló. Epilepsziás. Orvos még nem látta, csak telefonon mondta, hogy biztos ez a baja. Azt hiszem a héten még elvisszük orvoshoz, hogy adjon rá valamilyen gyógyszert.:/

2010. július 27., kedd

Barát

Örülök, hogy így alakult. Nem akarom elveszteni, mint barátot. Pár perce csalódtam a legjobb barátomban, de ő mellettem van. Ha több lenne, ezt a támogatást elveszteném. Senki nem maradna. Kivéve két valakit, meg őt természetesen. Talán a legjobb barátom is közéjük tartozik, csak nem ma. Szóval... örülök neki, hogy megmaradt barátnak. Tényleg mindig segít, ahogy megígérte.

Érzelmek

Ezernyi érzelem kavarog most bennem. Szomorúság, boldogság, hiány érzet, csalódottság, izgalom. Szomorú vagyok a tegnap történtek miatt, de pont ezért örülök is, mert nem később jöttem rá mindenre. Hiány érzetem van, mert az egyik legjobb barátnőm Angliában van és most nagy szükségem van rá. A másik pedig Törökországban nyaral, tehát most ő sincs itt nekem. De valaki mégis van: Ancsi. Csalódott vagyok, mert egy embert félreismertem, pedig figyelmeztetést kaptam, hogy az az ember nem olyan, amilyennek én gondoltam őt, de én mentem a saját fejem után. És izgulok, hiszen mostanában rengeteg új élmény vár. Ki kell hevernem a csalódást, de azt hiszem, ennek a nagy részén már túl vagyok... Tudom, hogy még csak egy nap telt el, de most teljesen felfogtam, mi is történt, és ez kiábrándító.

2010. július 26., hétfő

Egy tökéletes nap

A fájdalmam ellenére, amit az előbb leírtam, még is egy tökéletes napom volt. Az egyik legjobb barátnőmmel, Ancsicicával voltam. Csak a fél lakótelep nézett minket, de mi ilyenek vagyunk. Azt hiszem az összes elmulasztott kép csinálást behoztuk. 37 képet csináltunk, azt hiszem.;)
Szeretlek Ancsii.(LLLLL)

Összetörve

Az álom véget ért. Azt hiszem, mindennek vége. Miért is gondoltam, hogy szerethet engem ez a valaki? Lemondta. Nem vagyok neki annyira fontos, hogy azt a másikat mondja le. Rengeteg kérdésem van, de egyikre sem találok választ. Teljesen össze vagyok törve.:(((

2010. július 25., vasárnap

Álom

Tudom már mit akarok. Őt... Kell nekem. A mai éjszaka után biztos vagyok benne, hogy akarom Őt. Annyira aranyos, hogy az már hihetetlen. Lehet, hogy mindjárt felkelek és minden eltűnik. Talán ez csak egy álom, de amíg álmodhatom, kiélvezem.

Tehetetlen

Sírjak vagy nevessek? Úgy érzem semmi sem jó. Rózsaszín fellegekben szálltam, csodálatos hétvégém volt, nem veszekedtem senkivel. De most azt hiszem a boldogság megszakadt. Pontosan nem tudom, hogy igazam van-e. Megbeszéltem a nagy Ő-vel egy találkozót. Az elején nagyon aranyos volt, de aztán valami megváltozott, majd a végén újra aranyos lett. Nem tudom mit tegyek, hiszen tetszik nagyon. Talán a legjobb lenne elmenni a találkára és megfigyelni, hogy akkor milyen lesz.

2010. július 21., szerda

Új

Egy ú fejezet kezdődött bennem, ami egy régi, erős érzelem. Egy baráti szeretetnek a másik fele, ami nem szerelem, de van valami nagyon erős kapocs kettőnt között. Ez az erős kötődés mindig is ott volt a levegőben, de egyikünk sem ismerte el. Én bevallom magamnak, hogy észrevettem, de nem tudom, vajon ő is rájött? Nem tudom, mit is akarok, mert barátként nagyon szeretem. De ha esetleg úgy döntenénk, hogy ez lehetne több is, akkor nem állnék az útjába valami újnak.

Minden csoda véget ér...

Egyszer minden csoda véget ér. Csalódtam valakiben, hiszen a barátság a szerelem előtt van. Ennek a valakinek ezek szerint nem. Érdek barátságot kötne, pedig ő volt az egyik, aki az efféle barátságoknak legjobban ellene volt. Persze az neki természetesnek tűnik, hogy emiatt az érdek barátság miatt elhanyagoljon engem, és ha eszébe jutna, rohanna hozzám. Nagyon szeretem ezt az illetőt, egyike a legjobb barátaimnak. De megéri?
http://www.youtube.com/watch?v=YWt5oQCeGHw&feature=related

Rendszeres olvasók