Múlt hét szombaton voltam X-faktorban. Szülinapi ajándékként kaptam a VOLT legjobb barátomtól. Igen... már csak volt. Mert nem ketten mentünk, és a harmadik személynek igencsak tetszik, ezért állandóan hozzászólt. Az akkor még legjobb barátom pedig szinte csak vele foglalkozott. Ezt én észrevettem, ezért feltaláltam magam és ismerkedtem. Másnap azonban nem voltam ilyen boldog. Neki állt feljebb minden, és azt mondta felejtsük el egymást. Nagyon fájt, de rájöttem, hogy nekem ilyen barátra nincs is szükségem. (U)
A tánctanárom nagyon megbántott. Írtam neki múlt hét szerdán, hogy azon a szombaton nem tudok menni. Érkezett a válasz:
Szia! Gondolom valami meccs vagy koncert fontosabb, mint a tánc! :) Jövőhéten ne gyere, mert nem lesz, tudod a három napos szünet miatt. Puszi.
Innentől kezdve én egy percig nem fogok járni az edzésére. Járok felzárkóztató órára, hogy eggyel feljebb léphessek.
Viszont ami nagyon aggaszt, hogy sehogysem tudok magamnak párt találni.. pedig már nagy versenyeznék..=/
Érzem magamon, hogy változom. Ki merek mondani olyan dolgokat, amiket eddig nem mertem. Rájöttem, hogy vannak olyan barátaim, akikre nincsen szükségem... pontosabban két ilyen barátom van..
Eltűnt a kötődés. Megmaradt egy hűséges jóbarátnak. De szeretnék szerelembe esni, boldog lenni.
Bereczki Zoltán - Kerek egész <-- hallgassa meg mindenki. ;)♥
Hát kb. ennyi. Na most megyek rendetrakni..:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése