2010. július 27., kedd

Érzelmek

Ezernyi érzelem kavarog most bennem. Szomorúság, boldogság, hiány érzet, csalódottság, izgalom. Szomorú vagyok a tegnap történtek miatt, de pont ezért örülök is, mert nem később jöttem rá mindenre. Hiány érzetem van, mert az egyik legjobb barátnőm Angliában van és most nagy szükségem van rá. A másik pedig Törökországban nyaral, tehát most ő sincs itt nekem. De valaki mégis van: Ancsi. Csalódott vagyok, mert egy embert félreismertem, pedig figyelmeztetést kaptam, hogy az az ember nem olyan, amilyennek én gondoltam őt, de én mentem a saját fejem után. És izgulok, hiszen mostanában rengeteg új élmény vár. Ki kell hevernem a csalódást, de azt hiszem, ennek a nagy részén már túl vagyok... Tudom, hogy még csak egy nap telt el, de most teljesen felfogtam, mi is történt, és ez kiábrándító.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók