mikor először néztem bele a szemébe, idegen tekintetet láttam. másodjára ott volt a felismerés. harmadjára a szikra. azóta, ha belenézek a szemébe örömöt és ragyogást látok. és olyankor elgondolkozok, hogy ezt komolyan én váltottam ki. és nem számít már, amit szavakba akartam foglalni. elég belenézni a szemébe úgy igazán őszintén. és megérti. elég egy apró mosoly a száj szélén, hogy szavak ne kelljenek. abból a mosolyból mi tudjuk, hogy feleslegesek a szavak, csak mi létezünk.