Összetörve

Mivel nem mondhatom el, hogy ki által talált rám az a furcsa érzés, azt sem mondhatom el, hogy miért van ennyire rossz kedvem. Csak annyit árulhatok el, hogy egy hete szinte remegve vártam valamit. De az a valami ezen a héten nem akkor lesz, mint máskor, így nem találkozhatok vele. Lehet, hogy most túl sokat mondtam, de ki kell öntenem magamból..=/

Egyszer volt, hol nem volt...:)

Azt hiszem, újra megtalált az furcsa érzés.. A nevét nem árulhatom el senkinek. Hogy miért? Mert ezen az érzésen a nővérem is átment egyszer, de eddig nem értettem, miért nem szerette / szereti mondani másoknak, hiszen szerette. Tegnap este nagyon boldog voltam, pörögtem, kiabáltam, elmondtam két embernek.. De amikor reggel felkeltem, csak csendesen mosolyogtam, és magamban mondtam: most már értem. Rá kellett jönnöm, hogy nem csak a külseje tetszik és nem az tetszik benne, amit mindenki lát. Mert bár keveset találkozunk, én mégis belelátok. De ami ennél is több, hogy Ő is belém lát. Ugyan nem értem miért, de nagyon erős bennem a remény, a tudat. Van aki azt mondja, hogy ne kergessek hiú álmokat, de van, aki azt mondja, mindent bele! Először nem tudtam, hogy melyik felének higyjek. De most rájöttem: egyiknek se. Azt kell tennem, amit magamban érzek. Magamban bízom meg a legjobban és hiszem, hogy azt kell tennem amit a szívem mellett az eszem is súg. És a két dolog, amit hallok magamban, teljesen megegyezik.


A halk boldogság mellett halk zokogás is játszódik bennem. Az egyik barátnőm mondta, hogy tegnap találkozott Sanyival. Örültem, hogy végre valakitől megkérdezhetem, hogy van. De mielőtt kibukott belőlem a kérdés, Kitty mondott valamit: megkérdezte Sanyit, hogy miért vesztünk össze, mert az ő szájából is hallani akarta. A válasz ez volt: valami hülyeségen, de nem nagyon érdekel. Ezzel végleg a sárba tiport, és végleg a tudomásomra adta: hiába reménykedem. Csak ezt nagyon nehéz felfognom. Nem vagyok képes megérteni, hogy az életem nélküle folytatódik. A legjobb barátom nélkül.

‎"Nem az az igazi fájdalom amitől könnyes lesz a szem, hanem az mit magunkban hordunk,titokban csendesen!" =/

ELEGEM VAN!!!

http://www.youtube.com/watch?v=25Pwu13oU2c <-- ritkajoo.*-*♥

Annyira szánalmas vagy, hogy az már el se mondható.;) Elegem van belőled, hogy csak olyan kell, ami nekem van, pedig te magad is tudod, hogy olyanod soha az életben nem lesz. Mellesleg az állítólagos egyik legjobb barátnőmet is ellenem fordítod.. tudok hozzá gratulálni.;) (Y)


Még mindig nem tettem túl magam a legjobb barátom elvesztésén.. pedig holnap lesz egy hónapja.. hiányzol nagyon..=/ És tudod miért? mert.. "Az a fiú - aki esküszöm különleges volt! - pont ugyanolyan lett, mint a többi." Reménykedem benne, hogy ez csak átmeneti állapot.. ha rá gondolok, mindig magam alatt leszek.. vagy elég csak meghallanom azt a dalt, amit mindig hallgattam, mikor nézeteltérésünk volt..=/ I miss you.♥

Az előző bejegyzésemet egy kicsit átalakítom. Van 3ember, akiknek bármit elmondhatok, nem félek tőlük. Juhász Brigitta, Paulovics Kitty, Ferancz Fanni nagyon szeretlek titeket.♥♥♥♥
Persze vannak olyan emberek, akiknek nem azért nem mondok el valamit, mert nem bízom bennük.. Hanem mert ismerik azt az embert/embereket, akikkel problémám adódik. Ancsi.♥ Tilda.♥ Robi.♥ Szandi.♥ Viki.♥ Reni.♥ Roxi.♥ Dávid.♥ Bence.♥ Merci.♥

Szerdán voltam X-faktor koncerten.*-* Tomi emlékezett rám és tök sokat nevettünk meg rám mosolygott a koncert közben is.*-* Csabi előrehátra mozgatta a csípőjét, miközben az üvegre volt tapadva.*-* Nagyon joovolt.*-* És jövőhét szerdán ujra Roxival, Grétivel, Edittel.;)♥

Tegnap kihúzták a fogam.:S Nagyon fáj.:S Alig tudok enni valamit.:S Remélem szerdára nem fáj már így.=/

"Mindig az az erősebb, aki nem tombol, hanem mosolyog." <-- ez igaz. De Sanyi.. soha ne tudd meg, hogy mekkora erőfeszítés kell nekem ehhez.. Minden nap abban reménykedem, hogy kibékülünk és egyszer még mondhatom neked: szeretlek Bátyus! ♥

http://www.rtlklub.hu/xfaktor/video/105787

Elveszve

Olyan érzésem van, mint aki el van vesze ebben a világban.. mióta összevesztem Sanyival, szinte mindent magamba kell fojtanom. Lehet, hogy bennem van a hiba, de senkinek nem merek úgy megynyílni, mint ahogy neki mertem. Bármit elmondhattam neki, nem féltem semmitől. Most bárkihez fordulnék, félek megnyílni. Olyan, mintha esnék lefelé, de a kezeket, amik utánam nyúlnak, nem érem el.=/

jóókedv.;)

Anyut ma megleptük.. elvittük őt egy X-faktor koncertre. Tökjól elterveztünk mindent, mire kiderült, hogy csak a kiesettek lépnek fel..:') De a lényeg, hogy így is nagyon örült neki.:D De azért kitaláltuk, hogy szerdán elmegyünk a klubkoncertre.*-* Én és nővérem nagyon várjuk már, meg persze anyu is.:D

Ahol ma a koncert volt, ott volt az eddigi tánctanárom.. gondolom fellép valaki mögött. De most nagyon megutáltam. Tegnap bejött a Zoli edzésére is, mert azt kell tanítani a volt csapatomnak, amit mi tanulunk. És rám nézett, aztán minden köszönés nélkül átment a terem másik oldalára.. hát köszönömszépen, kedvességed határtalan.;) (Y)

Barbi elfelejtett utána kérdezni, hogy van-e olyan fiú a táncsuliba, akinek nincs párja..:') De múltkor azt mondta, hogy most nem fogja elfelejteni.. remélem tényleg nem.:D

Sanyival még azóta sem békültünk ki.. De nem bennem van a hiba. Van egy barátnőm, aki szintén jó barátságban volt vele.. Ő mondta, hogy szerinte is nagyon megváltozott, és hogy ő se kíváncsi az ilyen fajta viselkedésére.. Tehát nem vagyok egyedül..

Emlékek

Emlékszem, amikor Sanyival megismerkedtünk és tök sokat voltunk lent. Emlékszem, amikor télen órákig szánkóztunk és megkérdezte, hogy ki a legjobb fiú barátom.. én azt feleltem, hogy "Te." erre a válasza az volt, hogy reméltem.. Emlékszem, amikor azt mondta: úgy szeretlek, mintha ha húgom lennél.. ekkor váltunk testvérekké.. Emlékszem, amikor együtt mentünk karácsonyi ajándékokat vásárolni.. Emlékszem, amikor karácsonykor megajándékoztuk egymást.. én egy fénykép keretet kaptam tőle, amiben a kedvenc énekesem képét rakta.. ő egy "Legjobb tesó" felíratú bögrét kapott.. Emlékszem, amikor megkért, hogy menjek el vele az edzésére.. kétszer is.. és olyan jókat nevettünk.. Emlékszem, amikor névnapjára kapott tőlem egy barátságról szóló kiskönyvet.. és nagyon örült neki.. Emlékszem, amikor nyáron jöttem-mentem, de egy találkozásra mindig volt időnk, és tök happy volt minden.. Emlékszem, amikor az utolsó pillanatban hívtam, hogy jöjjön el velem megnézni az Eclipse című filmet.. és jött.. Emlékszem, amikor összevesztünk.. aztán mikor kibékültünk, egymás nyakába borultunk.. Emlékszem, amikor szülinapjára összeszerkesztettem egy képet rólunk, egy fényképkeretbe belegravíroztattam, hogy "Friends forever".. és amikor átadtam neki, annyira örült, hogy vagy háromszor megölelt.. Emlékszem, amikor megkapta az új telefonját és lerajzolt bele.. Emlékszem, amikor azt mondta elvisz az X-faktorba.. annyira örültem, hogy majdnem elestünk, mikor a nyakába borultam.. Emlékszem, amikor a szülinapomon másvalaki ült az ágyán.. éppen csak kijöttem az ajtójukon már sírtam.. de utánam jött és megvígasztalt.. megölelt és bocsánatot kért.. Emlékszem, amikor együtt néztünk műsorokat és csak röhögtünk és röhögtünk.. Emlékszem, mennyire vártuk az X-faktort.. Emlékszem, amikor elmentünk az RTL klub stúdiójába.. és emlékszem, mikor másnap összevesztünk..
Annyi szép emlék.. soha nem felejtem el őket.. remélem te sem..:)
Bár csak egy évig, de ő volt a lehető legjobb barát, akit csak kívánhattam volna..=/
Sírok, mert vége lett.. de mosolygok, amiért megtörtént.. Köszönöm, hogy szebbé tettél az életemből egy évet! :)